k88 Maja 08. 461

.R873

ENT

[0 Baz 900 War

; atz afa 4 sa 3 ag agy aga agy ös tl 2 agya aga agy 4 aa e szsztsztse 9.9, És e s es zös zés zés zös vő: 4 BTK ta EZ EZZZTÜBEE iszt E AT ea Te

! VIII. kötet. 1901. deczember. 10. füzet.

. ROVARIANI LÁPOK

HAVI FOLYÓIRAT

B; ési 27 ja vbv

py

vAbe

96

44" bv

vYIw £ e ie e 4Av kv Ar Av JÁrv

) különös tekintette! a hasznos és kártékony rovarokra !

tik sik JÁAv Av

t VA

De

DR. BEDŐ ALBERT DR: ENTZ GÉZA 28 DR. CHYZER KORNÉL DR: HORVÁTH GEZA hi

ke ale be dbv 4.

6 b?

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTIK

esse sie Av 14v

VA5i be

A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ.

5 4

DVIGYODYAIT e éj

JODY 4bv (4v

By

egg

sE

BUDAPEST, 1901.

A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE Es KIADÓHÍVATALA J$ IV., MOLNÁR-UTCZA 24.

KEEREEEETEE E EE ESEEEEET ET

Megjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével

ZKÉÖ [7

Előfizetési ára egész -évre 8 kor, 7

Amen b aa RECEIVÉD Tr 5 ! S új Ala f El ) A 21 én

9 44be

Cát ZSEBES OAK

Tartalom. B

gGköi (zaját és Rudolf. Irta . A. Aigner Lajos. Két trezképpel

.. Pókháló-szövő Psocida. Irta Biró Lajos. A 3 . Zemplénmegye Hymenopterái. lrta dr. Clivzer Kor jól: SNS . Újabb adatok magyarország lepke- faunájához, Irtaz Dr. IN iga §

. Kiilönfélék : ; ÖLE ze A : Az ízeltlábú állatok idegrendszeréről SZ ETÉeN Ú ÁR ST

A Nemeophila Metelkana-ról SAS É LES TROT na Táti ko

SZEMÉLYE HITEK test kB l eTő MESEANGÉ NT ÁGÉN SNS BE Kt e ÉT

A kir. magy. Természettudományi Társulat alatta szakús ztálya minden hónap első KÉTÉKERK -(VIII., "Muzeut körút 4.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát.. ZAZOSÉ e

féle vendéglőben (Kerepesi- út szülés találkoznak.

EKedvezmény.

Az 1897., 1898.,

; J. v. Mallász BZRES ségi Studien über ungarische Cavaben..

Über Carabus obsoletus und. dessen Verwandte. 7 ábrával, Budapest, 1901. ZS ett ÁR Acd KÖRÖNA EZÉS Sz E

i Megrendelhető SZEZISOSELÉ SZÉ ÜKNE pt járt 3

. Anker Lajos és Rudolf.

Irta 4. Aigner Lajos.

A magyar entomologusok régi gárdájának ismét egyik érdemes tagja húnyta le szemét örök álomra. Anker Rudolf kiejtette kezéből a gyűjtőhálót, hogy azt ne forgassa többé soha Sem. Öcscse volt a lepkészet terén nálánál hírnevesebb Anker Lajos-nak, kinek életével és működésével saját élete és műkö- dése annyira összeforrt, hogy azt alig lehet különválasztani.

ANKER LAJOS.

Ősüknek tekintették azt a Concini vagy Concino nevű felső-olaszországi főnemest, a ki 1600-ban Medici Máriá-val Francziaországba költözött S itt mint Marechal djAncre nagy szerepet játszott. Maradéki azonban kénytelenek voltak Franczia- országot elhagyni és valószínűleg a Törökvilág megszünte, vagyis

Rovartani Lapok, 1901. deczember.

198 A. Aigner Lajos.

Budavárának visszahódítása után telepedtek meg Ausztriában és Magyarországon, a hol, nemességüket megtartva, az Ankerl nevet vették fel. A család egyik tagja, Ankerl Kristóf, ki Ausztriában kiváló állást foglalt el, érdemei elismeréseül 1696-ban a ,zu Millendorf" predikátumot kapta.

A család tekintélye azonban egyre alábbszállt, és nevezetesen magyarországi ágának tagjai a XIX. század elején már mint ipa- rosok is szerepeltek. Így az An k e r-testvérek atyja Kis-Martonban a mészáros-mesterséget űzte, de még Ankerl-nek írta magát. . Neje révén, ki budai xorcsmáros leánya volt, Budára tette át lakhelyét és itt korcsmát nyított. Két fia Lajos és Rudolf is itt pillantotta meg a: napvilágot; de ezek nevüket már mindig csak Anker-nek írták.

Anker Lajos született 1822-ben. A gymnasiumot végez- vén, 1846-ban a kir. helytartóságnál kapott hivatalt, a melyet azonban a függetlenségi harcz alatt tanusított hazafias magatartása miatt elvesztett. Újabb állami hivatalra egyelőre még csak gondol- nia sem lehetett s így más pályára lépett. 1850-ben bérbe vette a Császárfürdőt, majd a Királyfürdőt, de contemplativ természetének ez a foglalkozás sehogy sem felelt meg. 1852-ben egészen a rova- rászatra adta magát. Időközben megnősült, de neje korán halt el, két leány-gyermeket hagyva hátra, a kiket azonban, 1860-ban Igelhardt Erzsébet-tel újabb frigyre lépve, a házból ki kellett adnia, mivel neje rovarász-társa volt ugyan, de a mostoha gyerme- kekkel meg nem fért. Ez egyiket, Kamillát, Till Antal vámhiva- talnok vette el, a másikat pedig nagybátyja Rudolf nevelte fel.

Családjára való tekintettel Anker Lajos oly állást. kere- sett, mely biztos jövedelem mellett lehetővé tette, hogy szenvedé- lyeinek, az entomologiának és vadászatnak továbbra is hódolhas- son. Végre 1857-ben mint könyvelőt alkalmazták a budai takarék- pénztárnál, melynek 19 évig volt lelkiismeretes hivatalnoka. Erős meghűlés, melyet vadászaton szerzett, annyira aláásta egészségét, hogy 1876-ban lemondott hivataláról. Betegsége nem volt veszélyes, de hosszadalmas és végül is belehalt 1887-ben.

Öcscse, Anker Rudolf, született 1824. márcz. 9-én, a hangszerkészítés mesterségét tanulta, de 1848-ban beállt honvéd- nek és őrmesteri rangot nyert. A szabadságharcz gyászos vége után, még 1849-ben a Nemzeti Muzeum megbízásából rovarokat gyűjtött Verseécz és Fehértemplom környékén, Ulmán -és a deliblati pusztán, majd 1854-ben Puszta-Poón. Időközben s azután folytatta ugyan mestersegét, nemi. nagy kedvvel, és azzal a 70-es évek

Anker Lajos és Rudolf. 199

elején fel is hagyott, hogy bátyjával szövetkezve, rovarok gyűjté- sével keresse meg kenyerét. Ezt mintegy tíz évig elég sikerrel folytatták, de a rovarárak csökkenésével a kereset is kevesbbedett, és a két testvér különben sem élt a legnagyobb egyetértésben, a mennyiben fölényével az idősebb a fiatalabbon zsarnokoskodni kezdett. A tűrhetetlenné vált állapotnak Rudolf 1882-ben vetett véget azáltal, hogy Pestmegyei Monoron nagy területtel rendelkező vadásztársaság szolgálatába állt és 1901. okt. 23-án bekövetkezett haláláig mint kerületi vadász hűségesen töltötte be helyét. 1852-ben elvette Kubik Katalint, de gyermekei elhal- ván, házához vette Lajos bátyja leányát Kornéliát, kit, miután nagy zenei tehetséget árult el, taníttatott s a conservatoriumban opera-

ANKER RUDOLF.

énekesnővé kiképeztetett. A rendkívül szép művésznő fel is lépett Budapesten, majd műutazást tett Párisba és végül Londonba, ahol lord Ingham nőül vette. Most is él, hálásan emlékszik meg a nagybátyja házában élvezett jókra s az igen kedvezőtlen viszo- nyok közt levő özvegyet támogatja is.

Ankeréknek két ízben volt kilátása nagy örökségre. A 70-es években hírét vették annak, hogy valamely franczia rokonuk nagy vagyon hátrahagyásával elhúnyt. Erre Rudolf gyalogszerrel tette meg az utat Francziaországba, de igényeivel elkésett: az örökség már szét volt osztva. Hasonlóképen jártak egy évtizeddel utóbb.

200 A. Aigner Lajos.

1884-ben ugyanis meghalt Szt.-Pétervárott a titkos tanácsos báró Stieglitz Sándor bankár és 20 millió rubelt hagyott hátra. A hirlapok útján szólították fel az örökösöket a jelentkezésre. Ezt azonban csak egy évvel utóbb tudták meg Ankerék, kik a kis- martoni származású Stieglitz-czel való rokonságukat kimutat- hatták ugyan, de igényeikkel ez alkalommal is későn léptek fel.

A sors úgy határozta, hogy Anker Rudolf szegényül éljen és haljon meg, míg bátyja Lajos anyagilag jobban gyarapodott.

Az entomologia iránt mind a kettő már ifjú korában nagy hajlammal viseltetett, a melyet szítottak az akkori jeles rovarászok : Frivaldszky Imre, Kindermann Albert, SBGaznomszike Ignácz, Eckstein Jários és mások, kiknek korában Budapest fontos pontja volt az európai entomologiának. EZ a nimbus az Ankerék idejében nem csökkent, sőt növekedett. Kiváló gyűjtők, mint Langert Józsei "Zacm Eeremniesz, SErereaskáltadátető Pável János, Emich Gusztáv stb. nagy buzgalommal és szerencsével űzték a lepkék gyűjtését és tenyésztését. A legbuz- góbbak és legszerencsésebbek" voltak kétségkívül az Anker-test- vérek. Éjjel-nappal, fáradhatatlanul, nagy szenvedélylyel gyűjtöttek és igyekeztek az elődeiktől átörökölt tapasztalatokat öregbíteni és értékesíteni.

Erre a czélra megszerezte egyikük (Lajos) id. Kinder- mann Albert lepkegyűjteményét és" feljegyzéseit, melyek a tapasztalt gyűjtő ,titkait" magukba foglalták. Ezek nyomán, kora tavaszszal, mielőtt még a fák rügyeztek volna, kimentek az erdőbe, s ott egyes fákat megfúrtak, baltával megsebeztek, vagy nagy ágát levágták; tudván azt, hogy a tavaszi és kitelelt Noctuák más eledel hiányában előszeretettel keresik fel a fák kiszivárgó nedvét ; este aztán lámpás segítségével összeszedegették az éhes vendé- geket. Pünkösd táján s őszfelé virágos mezők s erdők szélén fa- ágakat, úgynevezett rőzsekévéket helyeztek el a fák alján, s azok- ból hajnalkor esernyőbe rázogatták ki az oda rejtőzött Noctuákat. Nyári éjjeleken lámpavilág mellett fogdosták a virágokra röpködő lepkéket, majd őszfelé mézzel bekent s a földbe tűzött faágakon kerítették azokat birtokukba. A hernyókat nagy ügyelettel gyűj- tötték és gondosan tenyésztették, a tápnövényt minden másod- harmadnap hol a Farkasvölgyből, hol Ó-Budáról szerezve be; úgyszintén ásták tavaszkor és nyáron a bábokat is. Szóval, ernye- detlen szorgalommal alkalmazták a gyűjtés minden módját és fortélyát, a miben alighanem se előbb, se utóbb fölül nem multa

stét éa na tén as kéj

Anker Lajos és Rudolf. 201

őket senki. És ha bekövetkezett a téli idő, a becsesebb, de fo- gyatékos lepkéket bámulatos türelemmel és ügyességgel foltoz- gatták, úgy hogy azt egy könnyen nem lehetett észrevenni. Ebben is utolérhetetlenek, de utánzatlanul is maradtak.

Igyekezetük nem maradhatott eredménytelen. Csakhogy a szerencse Lajosnak jobban kedvezett. Eltekintve attól, hogy lepké- inek jövedelméből Budán, a Krisztinavárosban, entomologiai czé- lokra berendezett csinos kerttel ellátott kényelmes házat szerzett, sikerült számos (mintegy 50) oly lepkefajra akadnia, a melyeket addig Magyarországon, vagy Budapest környékén még nem találtak.

Azonkívül két új lepkefajt is fedezett fel; ezek a nevét viselő Hibernia Ankeraria !) és a Butalis Emichii, ") mely utóbbit le is írta, nemkülönben a Rudolf öcscsétől felfedezett Chondrosoma fiduciariát is.?) Neki köszönhető továbbá a JZhalpochares respersa hernyójának s az JIchneumon puerpera felfedezése, és ő volt az első, kinek sikerült a Saturnia hybrida major és minor előállítása, illetőleg tenyésztése a Saturmia pyri és spini s illetve sfini és pavonia párosítása útján. )

E felfedezések és kiváló eredmények ismeretessé tették nevét egész Európa lepkészei előtt. Egyik tisztelője ekként nyilatkozik felőle: ,Anker Lajos korunk legalaposabb megfigyelői közé tartozik. Benne bámulatos kitartással s éleslátással párosul a kiváló szerencse a ritka fajok felkutatásában, és különös ügyesség a hernyók tenyésztésében s a lepkék praeparálásában. ?)

E hírnévnek tulajdonítható, hogy első sorban hozzá fordul- tak, ha tudományos czélra szükség volt Budapest lepkefaunájára. Nevezetesen összeállította azt Speyer részére, midőn az a lepkék zoogeographiáját készült megírni") és Frivaldszky János számára, midőn az Budapest rovarfaunáját közzétette. ")

) Staudinger: Stettiner Ent. Zeit. 1861. 292. 1. és 1874. 96. I. (?)

2) Ein neues Microlepidopteron aus Ungarn: U. o. 1870. 143—144. I.

83) Beschreibung eines neuen Spanners aus der Ofner Gegend: Verh, zool.-bot. Ver. in Wien. IV. 1854. 111—112. 1.

4) Steffek A., A Saturnia hybrida major O. tenyésztetése: Termr. Füz. VI. 1878. 115—117. 1.; Über die Zucht von Saturnia hybrida: Ent. Nachr. IV. 1878. 130—131. 1.; A. Aigner L., A Saturnia hybrida major és minorról: Term. Füz. XVIII. 1895. 210—213. 1.; Über Hybriden: Societ. Ent. III. 1888. 8. sz.; Saturnia hybrida minor: U. o. IV. 1889. 7. sz.

5) J,. v. Hornig: Wien. Entom. Monatschr. II. 1858. 22. 1.

6) Speyer, Geogr. Verbreitung d. Schmett. I. 1858. 448. I.

7) Gerlóczy és Dulácska, Budapest és környéke 1879. 386—390. 1.

202 A. Aigner Lajos.

Rendszeres gyűjteményt nem tartott ; az említett Kindermann- féle gyűjtemény is csak meghatározás czéljára szolgált, de azt se nem gyarapította, se nem gondozta. A mit nagyobb mennyiség- ben gyűjtött, azon csere útján is, de a mit csak egyes példá- nyokban tatált, azon csakis készpénzen adott túl, még pedig leginkább külföldre, s innen van, hogy gyűjtött ritkaságai közül főleg csak azokról van tudomásunk, a melyek a bécsi cs. kir. udvari muzeum és Bohatsch Ottó jeles bécsi lepkész bír- tokába játottak.

Németország és Ausztria legnevezetesebb rovarkereskedőivel és lepkegyűjtőivel, valamint egyes franczia-, olasz-, orosz- és skan- dináviai lepkészekkel állandó összeköttetésben lévén, szép jövedelme volt a saját felfedezte s egyéb magyar fajok elárusításából, pl. Oxyírypia orbiculosa, Hypopta caestrum, Jaspidea celsia, Cucullia balsamitae, Thalpochares pannonica, Endagria ulula stb., melyek ára akkoriban jóval magasabb volt a mainál. Ez érdekben a 60-as években maga, majd a 70-es években, Kudolf öcscsével szövet- kezvén, ez tett a készletet magával vivén többssör utazá- sokat Bécsbe, Gráczba és Németországba. j

Ezek az útazások Anker Lajos-Dan" azt az" óhajtokes tették fel, hogy Italia dicső földjét meglátogassa és 1381-ben Grenzenberg R. berlini barátjával szándékozott oda zarándo- kolni lepkészni; ámde nagyon lehűtötte felbuzdulását barátjának amaz értesítése, hogy az előző évben Sorrentoban és Capri szige- tén huzamosb ideig gyűjtött, de igen csekély eredménynyel. Az olasz út ez oknál fogva el is maradt és Anker Lajos kisebb kirándulásokra szorítkozott: gyakran látogatott el Peszérre, nehány- szor Pécsre, sőt egy ízben Szerém megyébe is. Utóbb már csak Budapest környékén kutatott és megszüntetett minden csereviszonyt, csak azt gyűjtve, a mit értékesíteni lehetett. Az értékesítés azon- ban évről-évre hanyatlott, a minek oka az volt, hogy versenytársai (köztük saját öcscse is), kik rájöttek titkainak egy részére s a praeparálásra is nagy gondot fordítottak, ép oly szép és ritka állato- kat tudtak szállítani, sőt azokon minden áron túl is adtak, minek következtében a jellemző magyar fajok ára tetemesen alászállott.

Ez a körülmény 1880-ban arra az elhatározásra bírta, mint azt Katter-nek, az , Entomologische Nachrichten" szerkesztőjének bevallotta, hogy addig titok gyanánt őrzött lepkészeti tapasztala- tainak közzétételével igyekezzék pótolni azt a kárt, melyet a lepkék árusításának csökkenése neki okozott; anyaga, úgymond, lenne

Anker Lajos és Rudolf. 203

akár négy évre való. A sort megkezdené a Vanessa carduit- hernyó tömeges vándorlásának leírásával; ezt követték volna ész- leletei az Ankeraria, Emichii tenyésztéséről stb.

E szándékának megvalósítását meghíúsította Katt er-nek az a. válassza, hogy efféle közleményekért tiszteletdíjat nem fizethet. Igy történt, hogy Anker Lajos az első helyen említett, már kész czikket a ,Sammler" s egyúttal a ,Rovartani Lapok" 1894. évfolyamában közölte, , voltaképeni titkait azonban magával vitte a sírba.

Sokkal mostohább volt a sors öcscse, Anker Rudolf iránt, a kinek nevéhez pedig szintén nevezetes felfedezések fűződ- tek. Igy felfedezte 1849-ben Ulmán a Dianthoecia sejumctát, mely azonkívűl csak Törökországból ismeretes, 1854-ben pedig a Chond- rosoma fiduciariát, mely másutt sehol sem fordul elő ; továbbá a, Cochylis coenosana, Chilopselabhus fallax, Grapholitha conformana és a róla elnevezett Tinea Ankerella nevű Microlepidopterákat. Azonkívül több ritka fajt először fogott Magyarorszagon, minő p. o. a Mamestra cavernosa. Legnagyobb érdeme azonban az, hogy az Oxytrypia orbiculosát 1862-ben újra felfedezte. Ennek érdekes történetét már közöltem a ,Rovartani Lapok" V. kötetében.

Anker Rudolf rendkívűl ügyes és szerencsés, a mellett fáradhatatlan szorgalmú gyűjtő volt, a ki figyelmét más rovar- rendekre is kiterjesztette. Nemkülönben gondos hernyótenyésztő és ügyeskezű praeparator is volt, de daczára annak, hogy ritka, vagy kelendő lepke- és bogárfajokkal mindíg bőven rendelkezett. S aZo- kat előnyösen értékesítette is, mégsem tudott anyagilag boldogulni, illetve jövedelmezőbb álláshoz jutni. Ennek egyik oka alighanem abban rejlett, hogy műveltsége kissé fogyatékos volt s a magyar nyelvet is alig bírta.

Rendszeres gyűjteménye nem volt soha: csak azt gyűjtötte, a mi értékesíthető volt. A gyűjtést pedig élte végéig folytatta. Még az utólsó években sikerült neki, a szerfölött ritka Dianthoecia silenest és Mamestra implexát hernyóból tenyészteni, fájdalom, annélkül, hogy feljegyezte volna a tápnövényt s egyéb körülmé- nyeket. Pedig volt , Entomologiai titkok könyve" (Geheimbuch), de azt nem igen folytatta s inkább emlékezetében bízott meg.

Pókháló-szövő Psocida.

Irta Biró Lajos.

Erdőszélen, utak mellett, kertekben már messziről szembe- tünik egy-egy fa, a melynek egyik oldala fel egész az ágakig finom selymes pókhálószerű lepellel van bevonva. Különösen fel- tünik eső után, mikor a fatörzsön lefolyó víztől barnára van itatva a fa kérge, de a lepel alatt egészen száraz marad.

Ha a leplet bolygatjuk, apró Psocida-lárvák és nymphák menekülő csoportja tünik szemünkbe. A kifejlett szárnyas rovar ritka köztük, a miről azt gondolom, hogy ezek kifejlődésük után azonnal elhagyják a társaságot, s új telep alapításához látnak.

A hazai Psocidák közül is sokat találni társaságban, úgy lárva korukban mint kinőtten, de ezeket bizonyára csak a táplálék . bősége hozza össze. Most először van alkalmam ilyen Psocida- társaságot megfigyelni, azért részletesebben megemlékezem . róla.

Különben nem egészen újság előttem, mert már Uj-Guineában is szemembe tüntek, de ott véletlenül épen az Embidákkal közö- sen foglalták el egy fa oldalát s azt kellett hinnem, hogy ezek elhagyott szövedékeit foglalták el. Singaporeban azonban egy- magukban leltem őket.

Rendesen olyan fák derekára telepednek, a melynek valamely ága vagy görbülése megvédi őket az eső ellen; a törzsön leszivárgó esővizet a sűrű szövet tartja fel és vezeti félre.

A szövet nagy felületet borít be, az alkalmas helyhez képest 15—30 cm. szélességben s 1—2 métertől 6—38 méternyi magasan.

A szövet minőségét a küldött kéregdaracok tüntetik fel. Látni rajtuk, hogy a kéreg egyik kidudorodásától a másikig finom vékony fehér szálak vannak kifeszítve, minden irányban, sűrűen, olyan sűrűen, hogy minden szövés nélkül vékony, áthatolhatatlan réteget képeznek. A legtöbb szál iránya felülről lefelé halad, a mitől a lepel olyannak látszik, mintha felülről lefelé erősen feszítve volna, oldalt pedig alig. Felül egynemű a szövet, ajtókat nem hagynak rajta, csak a hol véletlenül elszakad, vagy a kéregben kifejlődő bogarak eltávozásukkor lyukat ütnek rajta, ott van valami nyilás ; a kicsinyeket nem is javítják ki, csak a nagyobb hiányokat; kefével nagy foltokat ütöttem a leplen, de 3—4 nap alatt rende- sen újra befonták.

Pókhdáló-szövő Psocida. 205

A szövet alatt alagutakat nem csinálnak, hanem összevissza járnak a szövet alatt. Nagyobb csoport van összehúzódva a kéreg repedéseiben, melyek fölött szintén elvonul a lepel.

A közös szövet czélja a védelem, különösen a hangyák ellen. Rovarfogásra nem alkalmas, nem is ragadós: apró legyek ké- nyelmesen szaladgálnak rajta, a hangyák karavánja keresztül sétál fölötte.

De a védőszövet szolgálatot tesz az élelmezés fontos kér- désében is; nert hogy a Psocidáknak étvágyok van, azt a szövet belsején fennakadt sok apró golyócska mutatja. Élelmüket szárazon tálalva szeretik, s szövetük alatt elszárad a kéreg repe- déseiben növő penészgomba, aigaféle és fiatal Jungermaniacea-moha. A hol a telep közelében ilyen növények csoportja kezd fejlődni, azt a helyet hármas-négyes rétegű sűrű lepelilel borítják be, elzár- ják tőle az odatörekvő nedvességet, s kiszáradása után oda hú- zódnak lakmározni.

Az első fészkeket már hónapok . óta láttam, s időközönként többször megvizsgáltam szárnyasokért, de hiába. A rövidszárnyú alakok mindig bővében voltak a szövet alatt, de annyira nympha- jellegük van, hogy sehogysem tudtam belenyugodni abba, hogy ezek Brachyptera-alakok legyenek. Ám hogy azóta se fejlettek szárnyasokká, mégis csak azt kellett hogy jelezze, hogy nympha- kinézésük mellett is Brachypterák. Csakis most, a mint véglegesen megszedtem őket, sikerült köztük két szárnyast találnom.

Most, mikor a Psocida-fészkeget becsomagolom, a benne levő Psocida-álczák és nymphák még élnek. Meglehet, hogy útközben kínjában több ki fog fejlődni. A fészkeket bádogdobozban küldöm, ugyanabban borszeszben különféle alakokat a fejlődés majd minden stadiumán. "

Eleven korukban nem gondoltani rá, hogy a szárnyasok potroha felismerhetetlenné zsugorodik, így színüket nem jegyez- tem fel; most az álczák színe után, mely a borszeszben jól meg- maradt, le lehet írni az imagok potroha színét is, mert egészen olyan. Igen jól lehet látni a Psocida 1. tarkahátú álczáin. Vala- mennyi Psocida Singaporeban a Fort Canning dombja egyes fáin, kivált Calophyllum-on, az ágakról leverve.

Zemplén megye Hymenopterát. Gyűjtötte és összeállította Dr. Chyzer Kornél. II.

Fam. Siricidae.

Cephus haemorvrhoidalis Gm. Ujhely V. 21, Tolcsva; py§- mdaeus L. Ujhely V. 21, Szomotor VI. 22, Kis-Azar, Szendrő, Nagy- Mihály, 0. Ruszka VII. 10; fulcher Tischb. Ujhely; troglodiíta EF. Ujhely, S -Patak; pallipes Klug. Ujhely V. 27; analis Klug. N.- Mihály ; variabilis Mocs. Ujhely V. 8.

Jirex gigas L. Ujhelyi V. 25.,. S.-Patak, N.-Mihály 1MSSZS Tolcsva; s$ectrum IL. Ujhely, Runyina; melanocerus Thoms. Varannó.,

Tremex magus E Üjhelyz

Xyphydria. camelus :L. Ulics,: a [forgácszgyánnáat VIINIOS

Fam. lehneumonidae.

Chasmodes lugens Gr. Czéke XI. 26, Szinnaikő XI. 4.

Ichneumon albilarvatus Gr. Ujhely V. 19; albinus Gr. Újhely VII. 29. Szinnaikói XI/ 1: albosignatus Gr. Ujhely ; balteatus W. Vihorlat VII. 14; bucculentus W. Ujheiy VII. 14, Szinnaikő XI. 1, Szőllőske VIII. 2 ; castaneus Gr. Bereczki VI. 1; castaneíventris Wsm. Tolcsva; chionomus Wsm. Peticse, N.-Mihály ; cONfJUSOTTMS Gr. Ujhely, Várhegy IV. 12, Szinnaikő XI. 1; corruscator L. Var. Újhély ; culpator Gr. Ujhely X. 11-— XI. 21! Czéke XI " Z205SEGI V. 4, Szinnaikő IV. 9; curvinervis Hlg. Ujhely; derasus Gr. Ujhely VII. 17; derivator Wsm. O. Ruszka VII. 10: emamncipatus - Holmg ? Runyina ; extensorius. Gr. Szőllőske VIII. 3, Runyina ; fab- ricator Gr. O. Ruszka; flavatorius Wsm. Szinnaikő; fuscipes Gr. Ujhely VII. 16, Erdőbénye ; gyacilicormis Gr. Rokiító VŰSESE gvossorius Gr. Szinnaíkő : inguinatus Wsm. Szinnaikő XI. l, Ujhely XI. 21: latrator Gr: Ujhely ; multiannulatus Gr. Szin- naikő XI. 1; proletaríus Wsm. Ujhely III. 2—IV. 26, Tokaj V. 4, Szinnaikő XI. 1; sarcitorius Gr. Tokaj, Ujhely III. 30, Szomotor, Szőllőske VIII. 15, Olyka VII. 10: terminatorius Gr. Runyina ; veszig ator Wsm. Szőllőske VIII. 15 ; xanthorius F. Szin- naikő ; zonalis Wsm. Ujhely IV. 26, Vihorlat VII. 17, Tokaj VII. l; suspiciosus Wsm. Ujhely, XI. 21, Szinnaikő XI. 1.

Amblyteles camelinns Wsm. Runyina; castigator F. (Wsm.) Ujhely ; funereus Gr. (Wsm.) Szerencs, Ujhely; fusorius Gr. N.-Mihály IX. 12, Vihorlat VII. 14, Szőllőske VII. 31; giganto- rius Holm. Ujhely VII. 14—VII. 21. N.-Mihály, Macroglossa. stella- tarum bábjából; gliaucatorius Fab. Szőllőske VII. 31—VIII. 15;

Dr. Chwyzer Kornél. 207

Gravenhorsti Wsm. K.-Azar III. 15, N.-Mihály II. 16 ; hungaricus Tischb. Ujhely; occisorius F. N.-Mihály III. 22, K.-Azar III. 15; sputator F. (Wsm.) Simonka VII. 2; strigatorius Gr. Ujhely VI. 04 usubsericamsa Gra, Ujhely, VI. 18, -Vihorlat VII. 14, Tokaj, V. 1 uniguttatus Wsm. (var. fumigatus Gr.) Ujhely; vadatorius IIlig, Ujhely, N.-Mihály X. 15, Szőllőske VIII. 15.

Herpestomus facialis Grav. Ujhely, Ladomér.

Col prog nathas "celexator Gr. Vatnegy, 11. TDokajov szd Tolcsva, Szerencs III. 20, Ujhely, N.-Mihály, Szőllőske, Tokaj.

Dicaelotus puúmilus " Gr. Ujhely.

Ce mte tet us togprimaior (Ge a Vjhelyz 14926

Aethecerus placidus Wsm. Tokaj V. 4, Ujhely.

A KVOnry a: ovator s Gri OD Ruszka MIL.: 40, Vihorlat VII. 14, Rabaskala VII. 9.

Phaeogenes eximius Wsm. Tolcsva VII. 30; jlavidens Wsm. Czéke; ophtalmicus Wsm. 0O. Ruszka; planifrons Wsm. Vihorlat ; stipator Wsm. Tokaj V. 4.

Diadromus suzbtilicornis Wsm. Szomotor IV. 13, Várhegy, ilolkaj Vénás TKolesva X.. 23, "Újhely ", XI.52. V.1 3057 troglodges Gr. Ujhely.

Oronotus coarctatus Wsm. (binotatus W.) Szinnaikő VII. 6.

Isehnus truncator: "Wsm: "Üjhely. V.:7, var: Tokaj V. 4.

EL op Lisimie ni s soerniciosus "Gr. Ujhely XI 2 S.-Patak, Szinnaikő XI. I; iufaustus Wsm. Ujhely V. 7.

SG ÉDTÜSS ga gÁteN Gr a NoKkaj "VILSa.

Liocryptus analis Gr. Tolcsva, Erdőbénye; cinctortus Gr. Czéke V. 2; cynator Gr. Varannó ; Dianae Gr. Ujhely, Tokaj; grossus Gr. Üjhely; imsectalor Tschek. ? Szomotor "XI.22 7 isi diaior Gr. " var. Beszkés; migrator Gr. Ujhely.

Cryptus obscurus Gr. Ujhely; peregrinator L. Szinnaikő MŰSZG Ej hely EVEZ S Szotototi VISSZzz eTókap o Varanno s 0. aRúszkas sponsor Gr. Tolcsva ; tricolor Gr. var. ornatus Gr. Ujhely IV. 17, gombáról nevelve, Simonka VII. 2; tuberculatus Gr. Szomotor VI. 24; viduatorius Gr. Szomotor VII. 1, O. Ruszka.

Goniocryptus clypearis Thoms. Erdőbénye.

Phygadeuon fumator Gr. Ujhely VI. 21; ixcundus Gr. Homonna VII. 5; jejunator Gr. Szőllőske ; parviventris Gr. Ujhely X. 16. pimflarius Thoms. Ujhely ; abdominator Gr. Tolcsva VII. 30 ; diaphanus Gr. Ujhely ; brevis Gr. K.-Azar.

Mesosten us ligator Gr. N.-Mihály ; albinotatus Gr. Tokaj V. 4; pygoleucus Gr. Ujhely ; pygostolus Gr. Ujhely; transfuga Gr: Ladomér VII. 7; fenebris. Gr. Ujhely XI. 16; : gladtator Gr, Tolcsva.

ÉEezomacihnús instabptiis, Frst. Tokaj " VIN"1 ; bBonelke "Gr. Czéke; Meigenii Först. Czigánd.

Aptesis migrocincta Gr. IX.-Azar III. 15.

Nematopodius formosus Gr. Ladomér.

,

208 Zemplén megye Hymenopterái.

Hemiteles crassicornis Gr. N.-Mihály ; biannulatnus Gr. Tokaj; micator Gr. Szinna; cingulatov Gr. var. UÜjhely; are- ator- Pz. Üjhely.

OTthopelma Mmieolator "Gr." Ujhely;

Mesoleptus smelanocephalus Gr. Roboskala VII. 9; pro- toleucus Gr. Ujhely ; ruficornis Vihorlat VII 14; typhae Fourz. S.- Patak, Tokaj, Ujhely.

Euryproctus -ufoniger Gr. Simonka VII. 2; zemorvalis Gr. Szinna ; geniculosus Hlmgr. Ujhely.

Mesoleius melanmoleunucus Gr. Szinna.

Periliss us /filicornis Gr. Simonka VII. 2, Ujhely ; vernalis Gr. M. Laboraz V. 18.

Catoglyptus fortipes Gr. Erdőbénye.

Tryphon brachiacanthus Gr. Ujhely; incestus Hgr. (ruti- lator Gr. var. 8) Varannó ; elongator Gr. Rabaskala VII. 9, Ujhely; ephippium Hlg. Erdőbénye; rutilator Gr. Bereczki, Szinnaikő ; signator Gr. S.-Palak, Ujhely V. 24; trochanteratus Hilg. Ujhely, Varaánnó, 0. Ruszka VII... 10; szarius "Hlg. OZ Ruszka s ovatos vulgaris Hgr. Ujhely; compunctor Gr. Szinna VII. 6, K.-Azar, Erdőbénye VI. 21. ;

Polyblastus varitarsis Hgr. Ujhely V. 21; sangutinatorius Rizb: "Tokaj:

Chorinaeus cristator Gr.. Tokaj.

Acrotomus lucidulus Gr. Ujhely.

Bassus albosignatus Gr. Tolcsva ; : areolatus Hlg. Ujhely, Tolcsva; bizonarius Gr. Simonka VII. 2, Ujhely, jesituus Gr. Tolcsva; lateralis Gr. Tokaj V. 4; laetátorius F. Tolcsva VII. 30, Ujhely, Erdőbénye ; nemoralis Hgr. Tolcsva; pectoratorius F. Itolssvan SS 0zsszlegtor (GEejnelyztv áss

Ophion l/uteuws L. Rabaskala VII. 9.

Anomalon tenuicorne Gr. Imreg; latro Grav. ? S.-Patak.

Opheltes glaucopterus CL. ÚUjhely,

Absyrtus Z/uteus Hlg. Ujhely.

Campoplex horticola Gr. Ujhely X.5; mitidulator Hlg. M.-Laborcz; pugillator Gr. Ujhely, Imreg; var. N.-Mihály.

S agaritesrzonata Gr. ÚUjhely, Bereczki, 0. Ruszka SVIISSOs declinator Gr. O. Ruszka VII. 9.

Casinaria orbitalis Grav. O. Ruszka Beszkid VII. 9; lati- frons Hlg. Bereczki. j ;

immer ia : aloida uo Etdőbénye tv Sa ROKAS Vihorlat VII. 14; braccata Gm. Ujhely V. 27; gemculata Gr. ÚJ hely, 0. Ruszka; motata Hgr. Szomotor VI. 22; erncator Hgr, Ujhely X. 14.

Cremastus interruptor Gr. Szőllőske ; bellicosus Gr. Ujhely.

Exolytus Zaevigatus Gr. Tolcsva VII. 30.

Mezochorus fthoracicus Gr. Ujhely.

Scolobates awriculatus Gr. Szomotor.

Pachymerus calcitrator Gr. K.-Azar.

Exetastes crassus Gr. Szomotor VI. 22; guttatorius Gr.

Újabb adatok Magyarország lepke-faunájához. 209

Kókaj s szllásor Gr. Ujhely eV: " 19, Tokaj, lgevz:ator " Vill. VE horlat VII. 14.

Perithous mediator Hgr. Czéke; varius Gr. N.-Mihály.

Glypta ceratites Gr. Tokaj VII. I; fronticornis Gr. Ujhely; jflavolineata Gr. Simonka VII. 2; vulnerator Gr. Simonka VII. 2 Tokaj VII. 1,

Meniscus catenator Pz. Vihorlat VII. 2.

ISS SO nota s bellator Gr... Vihorlat VII. 145" Varannó. 0. Ruszka, Erdőbénye; commiíta Higr. Vihorlat VII. 14; cylindrator Vill. S.-Patak; decimator Gr. Szomotor VI. 22: maculatoria F. L. Bénye, S.-Patak, Tolcsva VI. 22; paralella Gr. Ujhely, Tokaj, Szomotor, Szőllőske; segmentator F. Ujhely. Tokaj VII. 1.

Schizopyga podagrica Gr. Ujhely.

Pimpla arundinator Gr. Zemplén VI. 18, Imreg VI. 26, Tálylya, Zombor VI. 27 ; detrita Hgr. Ujhely X. 16; examinator F. Tokaj V. 4, Ujhely V. 1, Szomotor VI. 27, O. Ruszka; instigator Gr, Ujhely V. 19—VI. 10, Tokaj, N.-Mihály; voborator Fab. Szőól- lőske VIII. 17 ; rufata Gr. Rabaskala; scamica Vill. Ujhely, Tokaj, Itteg eMISEZS ster corator Gr: Banszka VI 13. Simonka VILL" 2: turionellae L. Ujhely IV. 25, Tokaj V. 4, S.-Patak, M. Laborcz ; var. 2. Ujhely; varicornis Gr. Ujhely V. 1, Szőllőcske.

erom az j7avicans ab re0jhelyserhokaji: Szinnai VI: 16.

Ephialtes carbonarius Christ. Ujhely X. 11, Parnó VII. 14, Homonna ; rex Kriechb. S.-Patak; imferator Kriechb. Ujhely X. 16, Páczin X. 13; íuberculatus Toucr. Ujhely.

Rhyssa persuasoria Gr. Ujhely VI. 3.

Thalessa citraria Oliv. Ujhely.

Acoenites dubitator Pz. Ujhely, N.-Mihály; arator Gr. Szomotor VI. 22; saltans Gr. Imreg VI. 23.

Xylononus filiformis Gr. Ujhely X. 5, Szőllőske VII. 15; gracilicornis Gr. Ujhely ; filicornis Gr.? Szinna, Simonka, VII. 2; f$raecatortius. F. Üjhely Xx. 16, S.-Patak.

,

Újabb adatok Magyarország lepke-faunájához.

(Microlopideptera.) Irta Dr. Uhryk Nándor.

Valamint az utóbbi években tetemes gyarapodást nyert a magyarországi lepke-fauna, azonképen a mult (1900.) évben ha- zánkban gyűjtött Microlepidopterák közt is számos olyan van, mely eddig sem a , Magyar Bírodalom Állatvilága" lepkekatalo- gusábain, sem ennek a R. L.-ban nyújtott pótlékaiban nem szere- pelt. Ezen újabb adatok a magyar lepke-faunának örvendetes gyarapodását képezik.

Az adatok felsorolásában . követem az eddigi rendszert, da-

210 Dr. Uhryk Nándor.

czára annak, hogy azt a Staudinger-Rebel-féle új katalogus lénye- gesen és sok esetben indokolatlanul megváltoztatta.

Az új adatok ím a következők :

Botys decrepitalis H.-S. Nagyszeben (Magas Csurgó), Dr. Cze- kelius 1900. jul. 3-án nehány példányát gyűjtötte ez érdekes fajnak.)

Botys perlucidalis Hb. Budapest, még 1896. jul. 23-án fog- tam a régi versenytéren. Ez a ritka faj eddig csak Dalmácziaból, Ausztriából és Francziaországból volt ismeretes.

Crambus perlellus ab. IWarringtonellus Stt. Nagyszeben (Magas Csurgó) Dr. Czekelius 1900. jul. 15.

Myelois ceratoniae 7. lsaszeg, a honvédsíroknál fogtam ezen inkább déli vidékeken előforduló fajt 1900. május 27-én.

Tortrix cerastana Hb. Ez az alak, mely az új lepke-kata- logusban a Tortrix ribeana Hb. fajváltozataként van feltüntetve, Dr. Czekelíus a nagyszebeni Fiatal erdőben találta 1899. jun. 16-án, és mint Magyarországon új állatot tünteti fel. Ezen adatot a baráti szívességből nekem is megküldött külön-nyomatban cso- dálva olvastam, mert úgy emlékeztem, hogy ezt a fajt Budapesten ismételtem fogtam. Ennek okáért elővettem kézi-jegyzékemet, mely a . Magyar Birodalom Állatvilágá"-ban megjelent Microlepidoptera- katalogusom alapjául szolgált, és csakugyan úgy látom, hogy abból tévedés folytán kimaradtak a következő adatok: Budapest (Sváb- hegy) 1895. jun. 2. és (Adalak) 1898. máj. 30. saját gyűjtésem , Sopron 1899. junius 15. (Ulbrich Ede); Josipdol, 1866. májusban (Mann) és Fiume 1853. juniusban (Mann). Minthogy ez utóbbi két adat 1857. s illetve 1867-ben már közölve volt, dr. Czekelius adata voltaképen nem új.

Cochylis roridana Mn. Nagyszeben (Magas Csurgó), Dr. Czekelius. Felette ritka s eddig csak az Alpesekből volt ismeretes.?)

Cochylis curvistrigana Welk. Előpatak, Dr. Czekelius. Ez a faj főleg nyugati Európában honos.

Penthina myygindana Schiff. Nagyszeben (Magas Csurgó) 1899. jul. 21. Dr. Czekelius;

Penthina Doubledayana Barret. Izsák (Pestm.) 1900. jul. 19-én fogtam egy példányát ezen fajnak, mely eddig csak Angol- országból és Északi Németországból volt ismeretes.

8 Grapholitha subocellana Don. Nagyszeben (Fiatalerdő) 1899. jun. 10. Dr. Czekelius.

1) Verh. u. Mitth. d. Siebenb. Ver. f. Naturk. Bd. L. 1909. Külön nyomatban is

2) Cochylis cruentana Froel., melyet Dr. Czekelius Nagy-Szebennél a Magas Csurgó körül fogott és új adktkéut jelez, általam már a R. L. VII. köt. 1900. 37. 1, közölve volt.

Újabb adatok Magyarország lepke-faunájához. 211

Endemis Kreithneriana Hornig (az új lepke-katalogusban Polychrosis Andereggiana H.-S. név alatt). Izsák (Pestm.) 1900. aug. 20-án fogtam egy példányt, 1901. aug. 19-én pedig ugyanott találtam bábját az Euphorbia Gerardiana összefont levelei között, melyből a lepke idehaza kelt ki. Hernyóját már nem leltem.

Phlhoroblastis Christophana Mozschl. Vizakna 1900. jun. 20. Dr. Czekelius. Eddig csak Sareptából és Görögországból ismertük.

.Steganoptycha nigromaculana Hw. Budafok, a Hosszú árok mentén bodzabokorból felzavartam 1900. jul. 28-án.

Steganoptycha ustomaculana Curt. Nagyszeben (Magas Csurgó) 1901. aug. 5. Dr. "Czekelíus. ;

Steganoptycha cruciana L. Nagyszeben (Magas Csurgó) 1900. sz0 Or." Czekeliüs.

Incuvrvaria vupella Schiff. Nagy-Szeben (Magas Csurgó) jul. 30. és Brassó (Schulerhegy) 1900. junius "83. Dr. Czekelius.

Argyresthia fygmaeella Hb. Nagy-Szeben (Magas Csurgó) TS99g. jul 15. Dr. Czekeltüs:

Plutella dalella Stt. (az új katalogusban Pl. senilella Zett.) Brassó (Schulerhegy) 1900. junius 28. Dr. Czekelius.

Cerostoma falcella Hb. Brassó 1900. aug. 3. Dr. Czekelius.

Gelechia sororculella Hb. Brassó 1900. jun. 28. Dr. Czekelius.

Gelechia galbanella Z. Nagy-Szeben (Magas Csurgó) 1899. ETO TOr ll zekeltüs,

Gelechia longicornis Curt. (az uj katalogus szerint (G. vir- gella Thng.) Nagy-Szeben (Magas Csurgó) 1899. junius 20. Dr. Czekelius.

Gelechia electella Z. Nagy-Szeben (Magas Csurgó) 1899. :aug. 11. Dr. ÜCzekelius.

Doryphora morosa Mühlig (az új katalogus szerint a AÁysto- phora-genusban) Budapest (Adalak) 1897. május 2-án egy példányt fogtam.

[olcophora helveolella Stgr. (az új katalogusban a /ocopo- . gon-genusban). Izsák (Pestm.) 1900. aug. 19-én egy példányt fog- tam lámpán. Déli faj.

Glyphipteryx Haworthana Stph. Budapest, (Széchenyihegy) 1897. máj. 30. egy kopott példányt és Szaár (Fejérm.) 1900. máj. 25. nehány tiszta példányt fogtam.

flachista bifasciella Tr. Brassó (Jepivölgy) 1900. jul. 1. DE: Czekelüs.

Nepticula trimacitlella Hw. Budapest (Régi-versenytér, Város- liget) 1900. máj. közepe tájt a Populus nigra és argentea törzsein bőven volt található, különben kevés helyről ismeretes. ;

. Letoptilus osteodactyius Z. (az új katalogus a Pterophorus- genusba foglalja) Nagy-Szeben (Magas-Csurgó.) b Ezen adatok szerínt a hazai molylepkefajok száma a mult

212 Kiilönfélék.

évben 27 fajjal és 2 fajváltozattal szaporodott. Tekintettel arra, hogy a gyűjtési terület főleg Budapest, Nagy-Szeben és Brassó környékére szorítkozott, az eredmény elég gazdagnak mondható. Ez pedig leginkább Dr. Czekelius Dániel nagy-szebeni

főorvosnak köszönhető, a kinek ernyedetlen gyűjtői működése nélkül jelen kimutatás vajmi szegényes lett volna.

A kimutatott szép eredménynyel a magyarországi molylepke- fajok száma immár 18372-re, a fajváltozatoké pedig 31-re rúg, holott a ,Magyar Birodalom Állatvilágá"-ban csak 1246 faj és 26 fajvál- tozat van felsorolva; a négyévi szaporulat tehát 126 faj és 5 faj- változat. Hozzá számítva a Macrolepidopterákat, melyek száma a legújabb. közlés szerínt (R. L. VIII75. 1) 1427 fajt"éssozostaryas

tozatot tesz ki, az összes ismert hazai fajok száma 2799 fajra és 557 fajváltozatra emelkedett.

Különfélék.

Az ízeltlábú állatok idegrendszeréről értekezett Dr. Bálint Sándor a Természettudományi Társulat állattani szakosztályának nov. 8-iki ülésében. Abból indult ki, hogy a tudomány csak most van a nyomán annak, hogy az állatok hogyan éreznek, azaz, hogy az idegek miként vezetik a kapott hatást s hogy arra a test mi- ként reagál. Nálunk Apáthy István, a kolozsvári egyetem tanára foglalkozik e kérdéssel, s mellette, az ő laboratoriumában. az előadó vizsgálta a bogarak ideg-életét. Apáthy elmélete az, hogy az ideg-rostok sehol sem végződő fonalak, a melyek behálózzák az egész testet s ezek vezetik a hatást, az érzés okozóját, a köz- ponti ducz--ejtekbe. Az idegrostok a pióczánál rendkívül vastagok és gyérek; a ráknál viszont rendkívül finomak és sűrűek. A vizs: gálat eddig azt állapította meg, hogy minél magasabbrendű vala- mely állat, vezető idegszálai annál finomobbak és annál sűrűbbek. Utána Krenedics Ferencz az , Állatok rege-világa" czímű munkájának záró-fejezetéből: a Rovarok rege-világából olvasott fel nehány részletet. A felolvasó részben azokat a vonatkozásokat fejtegette, a melyeket a rovarok világáról az antik mythologiában, a nép-mondákban és hagyományokban talált. A görög hagyomá- nyokon kívül kivált a bolgár néphagyományokat s babonákat tár- gyalta részletesebben.

A Nemeophila Metelkana-ról értekezett A. Aigner Lajos a k. m. Természettudományi Társulat állattani szakosztályának 1901. októberi ülésében. Először is előadta ez érdekes és szép lepke történetét. azután életmódját és végül a lepke, pete és hernyó pontos leírását. Az értekezés, színes tábla kiséretében, a , Termé- szetrajzi Füzetek-"ben fog megielenni.

Személyi hírek. Weiszmantel Vilmos vasúti mérnök, buzgó lepkész, f. é. novemberhó 13-án elhunyt Budapesten, élte 64-ik évében.

NOVARTANI LÁPOK

ELSE Aar OL YÓIRA T

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra ÚN zás Tr A

DR. BEDŐ ALBERT DR. ENTZ GÉZA DR. CHYZER KORNÉL DR- HORVÁTH GÉZA

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK

A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ.

VLZKÖTET.

BUDAPEST, 1901. SCHMIDL SÁNDOR KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDÁJA.

/ áttogorál]

ae kÖőb

eas . EOK E a (we A are a Ete ? el-e EGYÉNT pete A v A 3 , e; é ! et v al a $?

; GGAL Th asydd rák g se pettrzotói f

d T f javita j ( d § A v vál u és si LT d te . I A [Aa f UTV pi § [tr ) EVEZ MNO . Ag 1 va Lt

a ölt

" T artalom-jegyzék :

A. Aigner Lajos: Saturnia caecigenia Knp. A Noctuák biologiájáboz E -— —- —— A macska mint lepkevadász zza Az új lepke-katalogus —— Három új Colias-fajváltozat —- Az arktikus-tájak lepkéi —— sz —— Lepke-faunánk gyarapodása 1900-ban

—— Deilephila nerii —- -— —— A hangyák életéből 5 ábrával -— - —— Uj lepkék a magyar faunából - —: A Deilephila nerii honosságáról -- —- —— Pável János. Arczképpel -— : : Parnassius Mnemosyne zs —— —— Húsevő Lycaena-hernyó —— SE ——— Thalpochares pannonica. 2 ábrával --- -— . A hőmérséklet befolyása a lepkékre ke . A magyar lepke-fauna bővülése -— Anker Lajos és Rudolf. 2 arczképpel z— Biró Lajos: Entomologiai megfigyelések Ausztráliában " Szövő Psocida - -— Bordan István: A Jeanderpille hazánk jakája - . A hangyákról —- —— Cerva Frigyes: A Simplicia rectalis tömeges fellépése Chyzer Kornél Dr. : Zemplén-megye Hymenopterái —-

Csiki Ernő: A bogárfuttatóról. 3 ábrával —-- zs Magyarország Alleculidái -

Coleopterolog riai jegyzetek Ez.

. Szarvasbog:; araink hi z Újabb adatok Magyarország Co! (eoptera-faunájához

D. E.: A Polistes eallica egyéneiről -— ez 5

A Haematopota pluvialis és a házi macska Fényes Béla Dr.: Oriás Bostrychida zi sát as Gabrielli György : Leucanitis stolida a budapesti faunában Hinneberg Károly Dr.: A Phtheochroa amandana életmódja Jósa János: A Deilephila nerii Deésen sz: 943 Koca György: Lepidopterologiai adatok e. Kosztka László : Lepkészeti megfigyelések —- Krécsy Béla: Az entomologiai oktatás Amerikában

A Britisn Museum lepkegyűjteménye —— —-

Mocsáry Sándor: Gróf Ncuhauss Emil e. ss jeles —— A Deilephila nerii életéhez —- ——

Sedlaczek István Dr.: A Valeria oleagina második szék —- Teszák Károly: Anihocharis cardamines második generatiója Tomola Nándor : Scsia empiformis var. 0 kele EZ

—— Lasiocampa otus 2-6

Uhryk Nándor Dr. : Ú jabb adatok M: agyarorszag lepke-faunájához Wagner János: Saturnia pyri. 1 ábrával st

II Weiszmantel Vilmos: Smerinthus tiliae -— 8 8 18 " Crateronyx taraxaci —- SE hsz 19 Arctia casta ii ÉG " -— rt 84 —— Agrotis segetum —— —- ak B 85. Saturnia pyri ő -— zs ab 106 Deilephila celerio GZ —— e e css 107 —— A Deilephila nerii előfordulása 222 sz 110 --—. Saturnia spini mint kártékony állat —- 145. Névtelen közlemények : Japán kártékony rovarai -— Ke. Se Elősdi és betegségeket előidéző legyekről -— KÖVES A retyezáti tavak alsóbbrendű rákjairól - 7 A rikitó szinek és fényes tárgyak hatása a rovarokra e. A bogár-torzképződés keletkezéséről ——- e Állattani szakosztály e. E e A kereszthálós pókok hálóiról —- s —— Keleti utazás EZ e 31 Mennyire távozik a rovar a földtől? mi 223 228

A levelészek potrohcsöveiről —- —- E e Könyveket rontó rovarokról —- —- E -— A szövő legyekről sz EZ Elméleti és gyakorlati rovartan —- Általános entomologiai névkönyv —— -— Az esztergommegyei lepkekről Báró de Selys Longshamps M. E. —— - Hazai rovargyűjteményex -- -— És z Entomologiai pályamúvek és pályadijak -— -— Entomologiai előadások Z ze Az éjjeli fogás és a-nép —- E A Hofmann-féle lepkészeti -— —— —- s. A hernyótenyésztés -— —- sz s A vértetű ellenségei sz 7 szk Az entomologia a földrajz szolgálatában E

A madarak hasznáról és káráról —- Malaria-kutatás - A gabona veszedelmes ellensége ea

Magyarország rovarainak száma —- Az új lepke-katalogus ész Ész BA Taki Késő kifejlődés e ace A Paida obtusa E E si ze Sat A zoologusok nemzetközi congressusa —— sz

A varjak mezőgazdasági jelentősége hel mi A hangyák intelligentiájáról A szólőrontó Otiorrhynchus ligustici —- Gubacs-gyűjtemények - 7 A cserebogár száma és kártétele z A galambok pusztitói -— —— Kezi

Természetrajzi tanfolyam s - B Dr, Machik Gyula e. vek as 917 A szőlő és dohány ellenségei s ök

A Bacillus Rossi 2 A rovarbábok —- Lepkének rendellenes megjelenése -— Új lepke-etiketták ss ss ús az SZT Kártékony rovarok irtása —— " Az Arthropodák mérgének hatása ai —— 7 A legelők rontója Gróf Zichy Jenő harmadix ázsiai expeditiója Személyi hírek 173 196

A méhsav -— e És Sze ze Li A darázs mint hasznos állat —— -—

. Aigner-Abafi, L. v., Zur Lepidopteren-Fauna Ruminiens. Ism. Csiki Ernő.

rk át ún a gr öLÜÉ

, A hazai rovarászok - SES zs —- —--

A magyar birodalom Anophthalmus-féléiről ken zzz A magyar orvosok és természetvizsgálók Ez Pável János emlékezete ÉG ——

Az izeltlábú állatok idegrendszeréről kae úrüs A Nemeophila Metelkanaról —— GT sző Irodalom :

Becker Th., Dipterologische Studien. Ism. X, Bezzi M., De nova Dipterorum specie faunae hungaricae. Ism. K. Cserey A., Rovargyűjtő. Ism. Csiki Ernő. -— Czekelius D., Beitr. zur Schmetterlingsfauna Siebenbürgens. Ism. Csiki Ernő. Daday E., Diagnoses praecursoriae Copepodorum Ism. A. L. Ganglbauer L. Beitr. zur Kenntniss d. pal Hydrophiliden. Ism. Csiki Ernő. Hormuzaki, C. v., Neue Coleopterenfunde a. d. Bukovina. Ism. Csiki Ernő. Kertész K., A magyarországi Notacanthák. Ism. K. e. Beitr. zur Kenntniss d. indoaustr. Sapromyza-Arten. Ism. K. s Uebersicht der Griphoneura-Arten. Ism. K. Bemerkuagen über Pipunculiden. Ism. K. —- Koca G., Prilog fauni gore Papuka. Ism. Csiki Ernő : e zzz Kraatz G. Ueber die siebenb. Var. des Carabus